Pest vármegye, 1009 k.-1569. dec.: közigazgatási terület a Magyar Királyságban. - A honfoglaló magyarság 895: szállotta meg a Dunától K-re lévő ter-et, fejed-meink 955-ig Aquincumot tették meg téli szállásuknak. Kurszán (ur. 895 előtt-904) kündü nemzetségének jutott a környék Duna két parti területe. Halála után Árpád nagyfejed. (ur. 904-907) foglalta el Kurszánvárát (Aquincumot), s ő vagy utódai a Kurszán-fiaktól elvették népeiket és földjeiket, úgyhogy utódaik, a Kartal nembéliek a felhévíz-jenei rév táján kívül csak Pomáznál, Százhalomnál s a Tápión túl Kartalig tarthattak meg belőle. A Duna bal parti vidékét Árpád fia, Üllő, majd az ő fia, Tas szerezte meg, utóbb övé lett a Zagyva vízvidéke is, amiről a Galga és a Gyöngyös-patak egy-egy Tas faluja tanúskodik. ~ törzster-e az I. (Szt) István kir. (ur. 997-1038) alapította első vm-k egyike. Körülírt határai nem voltak, azért előfordult, hogy egyes községeit valamelyik környező vm-ben fekvőknek írták. Határa É-on az akkor Nógrád vm-hez tartozó Vácig, K-ről Nagykátáig Heves vm-vel határos. Abonyt, Nyársapátot, Tetétlent, Jenőt, Kécskét, Szentkirályt és Alpárt hol ~hez, elvétve (Külső-) Szolnok vm-hez számították. D-en Félegyházáig terjedt, melytől délebbre a Bácskáig lakott terület alig volt. Ny-on Pestig a Duna, Pestnél a jobb parton Pilis vm. határolta. - Fejér vm. és a Duna közé ékelődő háromszög, melyen Szenterzsébet, attól D-re Kistétény, Nagytétény, Diós(d), Érd, Sóskút, Tordas, Kulló, Tárnok, Zámor és Berki feküdt, tartozott hozzá. A vm. központja és legrégibb lakott helye Pest, mely várszerű jelleggel bírt. Várkastélya Diós(d)on volt. 5 mezőváros alakult ~ ter-én: Cegléd, Kecskemét, Kishatvan, Kőrös és Szecső. - ~nek a kk-ban 209 (Csánki szerint 200) faluja (lakotthelye) volt, okl-lel a 13. sz-ból csak Árnyasnyír, Bicske, Jenő, Pánd, Rátolt, Sáp, Taksony és Varsány igazolható. A közs-ek többségét csupán 15. sz. okirataink említették. Sem Pilisben, sem ~ben az I. (Szt) István-féle várrendszer nyomai nem találhatók, egyes közs-ei vártartozékok voltak; pl. a Nyitra vm. Szolgagyőr tartozéka Taksony, a hozzá tartozott Zajcs föld és Rad (2004: Rádi puszta). Ezeket V. István (ur. 1270-72) a nyúlszigeti apácáknak adományozta. ~nek, kezdettől kiváltságos vm. lévén, nem voltak sem fő-, sem alispánjai. E kiváltság oly nagy méretű, mint a kk. legfőbb bíróságé és hosszú ideig az országos üléseké. Minden vm. időnként a közgyűlésen kívül köteles volt vm. ítélőszéket tartani. Ezt a sedriát a fő- és alispán, a 4 szolgabíró és néhány előkelő nemes mint bírótárs tartotta. A vm. nemesség nem volt köteles bírság terhe alatt megjelenni a sedrián, mint ahogy köteles volt erre a kikiáltott közgyűlések alkalmával, de szokás volt, hogy megjelenjék, sőt a elmaradozókat kir. parancscsal megintették. ~ben és Pilis vm-ben számos kir. birtok lévén ezeknek közp-jai a fő kir. várak, Buda és Visegrád, ahol közvetetten kir. kezelés folyt. Pilis vm-nek 1225-1366: voltak főispánjai, rendszerint a visegrádi várnagyok; később Pilist is ~hez hasonlóan kezelték. A budai várnagyok, a visegrádi várnagyok főispáni szerepléséhez hasonlóan fönnhatóságukat szerették volna ~re kiterjeszteni; Walter budai várnagy 1268: az egész bírói hatalmat magához ragadta és több éven át gyakorolta, önkényeskedése nem lett ált. A vm. közigazg. legfőbb közegei ~ben a szolgabírák, akik csak az alsóbb közigazg-t és igazságszolgáltatást végezték; akik a jobbágyoknak az úriszékektől hozzájuk föllebbezett ügyeikben ítéltek; a nemesek fölött nem bíráskodhattak. ~i nemest csak a nádornak a vm-ben tartott köztörvényszékén (generale judicium) lehetett beperelni, v. közvetetlenül a kir. kúriába, az orsz. rendes bírái elé idézni. 1446: a pesti ogy. ~ panaszára elismerte, hogy Hédervári Lőrincz nádor (1437-47) reájuk főispánt akart erőszakolni. E kiváltságos helyzetet Timon Ákos a Szentkorona jogelméletében találta. Minden jog a Szentkoronából eredt, s reá háramlott vissza. E jogelvnek egységesítő hatású pol. és közigazg. alapelve: minden vm. legfőbb főispánja a kir. A főispáni tisztségben a Szentkorona, vagyis a kir. van személyesítve. Ez a jogi fölfogás ~ kiváltságának eredője, pl. 1467: a Rákoson tartott ~i közgyűlésen I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) maga elnökölt. A hódoltság korában, mikor a nádorok lettek ~ főispánjai, beiktatásuk fedett fővel és karosszékben ülve történt. ~ szék- és közgyűlési helye Buda volt. 1526: és 1529 nyárutóján Pestet rövid időre, 1541. VIII. 29: Buda csellel történ elfoglalása után tartósan megszállták a törökök, a gyűléseket ezután Pesten tartották. A tör. hódoltság egész ~re való kiterjesztése (ter-e a budai vilájeté lett) után a közgyűléseket a szomszédos Nógrád vm. várakba, 1544: Nógrád és Hatvan vára eleste után Szécsényre, Gácsra, Losoncra hívták össze. A tör. megszállta Pest és Pilis vm-t, valamint Solt széket a közigazg. jogfolytonosságának, az adók és szolgáltatások megtartására egyesítették (→Pest, Pilis és Solt vármegye). 88

Csánki I:20. - Kőszeghi Sándor: Nemes családok ~ben. Bp., 1899. - Vay Sándor br: ~i históriák. Uo., 1907. - Borovszky 1910. I:215. - Edelényi Szabó 1928:676. - Bártfai Szabó László: Pest m. tört. okl. említésekben 1002-1599. Bp., 1938. - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. és Kecskemét tvhat. jogú város adattára. Szerk. Csatár István, Hovhanesian Eghia, Oláh György. Bp., 1939. - Györffy 1998. IV:497. - Pest m. kézikv-e. 1-2. köt. Bp., 1998.